Részek

-Jó napot! – köszönt udvariasan a nővérpultnál álló idősebb nőnek Kris. – Esetleg azt meg tudná mondani nekem, hogy tegnap éjszaka ki volt műszakban ennél a pultnál? -Hogy ki volt műszakban? – kérdezte értetlenül a nővér. -Igen. Nagyon fontos lenne. -Öhm… persze – mondta, azzal kinyitott egy vaskos...
-Azt írta, majd visszajön. Nem indulhatunk el csak úgy Pekingben, hogy megkeressük. Túl nagy ez a város, és mi nem vagyunk elegen. Lehetetlen, hogy megtaláljuk – magyarázta Chen. Megpróbált nyugodt maradni, de ő is hevesen dobogó szívvel ült a kanapén. Ideges volt, még mennyire, viszont tudta, nem...
-Oppa – suttogta a lány ijedten. – Oppa, oppa! Kai azonban csak kétségbeesetten zokogott. Nem tudta, és nem is akarta abbahagyni. -Oppa, mi történt veled?! Oppa?! OPPA!!! -Sajnálom, hogy úgy kiborultam – mondta Kai rekedt hangon. Már a lány kórtermében voltak. Mindkettőjükön száraz, kórházi...
Korán reggel leszállt a K-s fiúk gépe Kínában. A reptéren Jae Joong várta őket, aki egyenesen a kórházból jött. Elfuvarozta őket az M-es srácok lakásába, majd bevonult a szobájába a másik menedzserrel. -Van valami fejlemény azóta? – kérdezte Lee Teuk meggyötört arckifejezéssel. -Semmi. Stabil, de...
Luhan elveszetten mászkált a sötét, színes fényektől csillogó utcán. Fülhallgatójából zene üvöltött. Már beszélt Kai-jal. Hazudott neki. Hazudnia kellett. Ha a fiú megtudta volna, milyen nehéz most neki, aggódna. Erre semmi szükség. Kris még egy ideig ellenséges lesz valószínűleg vele, de mire...
-Mostanában biztosan észrevettétek, hogy nagyon közel kerültem Luhan hyung-hoz. És… hát… mi… szeretjük egymást. – Kai végigpillantott az arcokon. Chan Yeol leesett állal bámult rá. Baek Hyun szája mosolyra húzódott. D.O a tőle megszokott bagoly-tekintettel meredt rá. -Eredetileg nem akartunk ezzel...
Kai POV Az elválás nem is volt olyan borzasztó, mint vártam. Han hyung elment… Igen, elment, de nem örökre… És ahogy megígértük egymásnak, ezzel nem lesz vége semminek. És nem is lett. Mikor megérkezett Kínába, én már a fiúkkal az autóban ültem. A fejmosást Suho hyung-tól nem kaptam meg, ezért...
Másnap átmentem hozzájuk. Amúgy is dolgom volt Ha Na-val, ezért miután végeztünk felmentem Sung Jae szobájába. Bekopogtam az ajtón. Semmi reakció. Újra kopogtam. Ismét semmi. Halkan lenyomtam a kilincset, és benyitottam. A szobában félhomály volt. Sung Jae az ágyban feküdt. Aludt. Nyakig be volt...
Leraktuk a telefont. Lehunytam a szememet, vagyis akartam, mikor majd kiszúrta valami a szememet. A takarón a kis dudor… A reggel… Az álmaim… A rohadt életbe! Pont ilyenkor?! Gyorsan ki akartam surranni a mosdóba, mielőtt még Sung Jae felébred. Ledobtam magamról a takarót, már-már felálltam, mikor...
Néhány nap múlva Ha Na házába kellett mennünk, hogy előkészítsük az egyik beszédét, amivel támogatókat tud nyerni a partyn. Mindenféle könyveket vettem ki neki a könyvtárból, amik nagy segítséget nyújthatnak a megírásában. Egy előre megbeszélt helyen felszedett, és elvitt magukhoz. Az út nagyon...
<< 2 | 3 | 4 | 5 | 6 >>