2020. áprillis 8. Egy gangnami étterem
A hosszú asztalnál két unott ember ült. Az egyik a fejét támasztva könyökölt, a másik az ölében heverő kezével játszott.
-Mikor jönnek már meg? - sóhajtott fel az utóbbi, Lay.
-Felhívom Chanie-t - kapta elő a mobilját Baekhyun.
-Megbeszéltük, hogy 6-kor találkozunk - bosszankodott a kínai. - Miért nincsenek még itt?
-Tudod, hogy mindig késnek... - mondta a fiú számát keresgélve a telefonjában Baekhyun.
-Igen tudom...
Lay felsóhajtott, majd átkarolta a barátja vállát, aki mosolyogva bújt hozzá.
-Így máris jobb várni - emelte a füléhez a telefont a koreai.
-Ó, ott jönnek! - pattant fel boldogan Lay, ahogy meglátta a két magas fiút. Hevesen integetett nekik.
A két tag vigyorogva közeledett feléjük. Ledobták magukat a puha vörös székekre.
-Sziasztok - köszöntek egyszerre. Chanyeol arcán olyan széles mosoly ült, hogy az ember már azt hitte, hamarosan szétreped a szája.
-Épp téged hívtalak, hol a telefonod?! - morgolódott Baekhyun.
-Bocsi, nem hallottam - mondta Chanyeol, majd a hangját lehalkítva Lay felé fordult. - Mi baja a barátodnak?
-Késtetek - magyarázta. - Haragszik. És a tiédnek?
Chanyeol Kaira pillantott, aki gondterhelt arccal nyomogatta a telefonját. Kikapta a kezéből, majd a saját zsebébe süllyesztette.
-Megszállottja egy új játéknak, még engem is elhanyagol miatta - mondta jelentőségteljesen pillantva a fiúra.
-Jé, ott jönnek a többiek! - terelte el ügyesen a témát Kai. A bejáraton tényleg akkor lépett be Suho és Xiumin. Mindkettőjükön drágának látszó öltöny volt.
-Mire nem jó, ha gazdag pasid van - vigyorodott el Baekhyun gonoszan, Xiumin öltözékére utalva.
-Hé! - csapa vállba Lay. - Ne mond ilyeneket!
Eközben megérkezett a két fiú is. Boldogan mosolyogva köszöntek, majd leültek. Suho azonnal rendelt magának egy narancslevet, Xiuminnek pedig egy colát.
-Na mi a helyzet, skacok? - kérdezte a leader, amint a pincér elment.
-Hallottad ezt? - suttogott Chanyeol fülébe Kai. - Azt mondta, skacok. - A kezét a szája elé szorítva próbálta visszafojtani a nevetését.
-Ne piszkáld - vigyorodott el Chanyeol. - Csak modern akart lenni - suttogott, majd Suhohoz fordult. - Minden oké velünk - mondta. - Veletek, hyung?
-Jól vagyunk - válaszolt Xiumin.
-Most jöttünk haza Londonból - tette hozzá Suho.
-Te mikor fogsz engem elvinni Londonba? - zsörtölődött tovább Baekhyun.
-Majd ha sok pénzem lesz - jegyezte meg egyszerűen Lay.
-Hahó! - hallatszott mellőlük Luhan hangja. Az arcán széles vigyor terült szét. De miért volt egyedül?
-Hol van Sehunie? - kérdezte meglepetten Chanyeol.
-Mindjárt jön - huppant le az egyik székre.
Ekkor tényleg megjelent a már nem is olyan kis maknae az oldalán Chennel és D.O-val. Mosolyogva értek az asztalhoz, majd miután mindenkit köszöntöttek, leültek. A társalgás azonnal folytatódott, mintha mi sem történt volna.
-El sem hiszem, hogy már 8 éve vagyunk így együtt - sóhajtott fel Chen.
-Pont amennyi ideje mi járunk - suttogott barátja fülébe Luhan.
-Már 8 éve?! - kiáltott fel Sehun. - Akkor már értem, miért kezdesz unalmas lenni...
Az asztalnál mindenki felszisszent. Egyedül Luhan nevetett fel. Tarkón kólintotta Sehunt, majd a többiek felé fordult.
-Ki is a legfiatalabb pár? - kérdezte.
-Mi - emelte fel a kezét Lay, mintha jelentkezne.
-Hány éve vagytok együtt? - folytatta a kérdezősködést D.O.
-Kettő - felelték egyszerre, majd összemosolyogtak.
A beszélgetést egy hirtelen hang törte meg. Egy hatalmas puffanást hallottak. Mindenki odakapta a fejét. Látták, ahogy az asztaltól nem messze Tao fekszik a földön kiterülve. Mellette állt Kris ijedt arccal. Azonnal lehajolt Taohoz, és felrángatta szegényt. Átkarolta a vállát, és leültette az asztalhoz.
-Sziasztok - köszönt morcosan. Utána azonnal visszafordult barátjához. - Nem megmondtam, hogy ne rohanj?!
-A cipőfűzőm miatt estem el - panaszkodott Tao.
-Hány éves vagy, szívem, hogy még mindig én figyeljek erre? - enyhült meg Kris arca. - Megsérültél? - kérdezte.
-Nem - rázta meg a fejét Tao.
-Milyen romantikus! - kiáltott fel Chen megzavarva a pillanatot.
Mindenki röhögni kezdett, egyedül a szóban forgó pár hajtotta le a fejét szégyenlősen.
-Ne szórakozz már velük - torkollta le D.O a baràtját, de ő sem tudta visszafogni a nevetést.
Az összes szék megtelt, majd megérkezett a pincér is. Felvette a rendeléseket, a beszélgetés pedig folyt tovább.
-Erről tudod, mi jutott eszembe? - fordult Luhan Sehunhoz.
-Miről?
-Tao eséséről.
-Mi? - kérdezte Sehun kíváncsian.
-Amikor bemutattalak anyáéknak.
-Jaj, azt fel se hozd! - nevetett fel a fiatalabbik.
-Mit ne hozzon fel? - szállt be a beszélgetésbe Chen is.
-Azt, amikor bemutattam a szüleimnek - válaszolt vigyorogva Luhan.
-Miért, mi történt? - kérdezte Chanyeol.
Mindenki figyelme a párra irányult.
-Elmesélhetem? - pillantott a barátjára Luhan.
Hirtelen tizenegy szempár szegeződött a maknae-ra, aki az ölében nyugvó kezeit fürkészte.
-Felőlem... - sóhajtott fel.
Luhan megsimította a fiú combját, majd mesélni kezdett.
-Eleinte minden jól ment... Vagyis addig, amíg be nem léptünk a házba. Sehunie elesett, pontosabban beesett az ajtón a nappaliba, ahol a szüleim ránk vártak.