36. rész - Chan Yeol in love
-Baek Hyun-ah… ráérsz most? – Chan Yeol félénken lépett be a fiú hálószobájába. Egyedül volt. Az ágyán feküdt, aludni próbált. – Vagy nagyon fáradt vagy?
-Nem – mosolygott rá nyúzottan a fiú. – Mi a helyzet? – feltápászkodott, majd meglapogatta maga mellett a paplant, ülőhelyet kínálva ezzel Chan Yeol-nak.
-Nem ülök le, köszi. Öhm… igazából segítségre lenne szükségem…
-Milyen segítségre? Elég ramatyul nézel ki. Beteg vagy? – Baek Hyun arckifejezése ijedt lett.
-Nem, nem – vigyorodott el a tőle megszokott száz wattos mosolyával a fiú. – Csak… segítened kéne valamiben… Öhm… Nem tudom, mit vegyek fel…
-Micsoda? – nevetett fel Baek Hyun. – Mióta érdekel az téged, hogy miben vagy? Hova készülsz, hogy még segítséget is hajlandó vagy kérni?
-Soo Young-hoz.
-Kihez?
-Tudod… ő… ő az… Tehát, azzal az After School-os lánnyal találkozom.
-Soo Young? Van olyan tagja az After School-nak? Mióta? – Baek Hyun érdeklődő kifejezéssel nézett fel Chan Yeol-ra.
-Lizzy. Ő Lizzy.
-Ja! – kiáltott fel a fiú mindent megértve. – Most már tiszta. Menjünk! – állt fel. – Segítek felöltözni.
Chan Yeol-ék szobájába érve Baek Hyun elkezdett a szekrényben kutakodni. Gondosan nézte át a ruhákat, lassan, egyesével dobva félre őket.
-Mit csináltok ti itt? Mi ez a kupleráj? – Chen lesokkolódva állt az ajtóban, ahogy belépett közös szobájukba, amit elborítottak Chan Yeol hatalmas ruhadarabjai.
-Segítek Yeol-ah-nak felöltözni – vágta rá gyorsan Baek Hyun, majd visszafordult a szekrény felé.
-Miért nem kértél meg engem? – háborodott fel Chen.
-Mert te sem öltözöl sokkal jobban, mint én – nevetett fel Chan Yeol. – Baconie-nek van a legjobb stílusa.
-Ó, mindjárt elpirulok – motyogta a fiú kuncogva.
-Mi az, hogy nem öltözök jobban, mint te! Tökéletes a stílusérzékem! – kiáltott fel Chen.
-Igen, persze – bólintott Chan Yeol. – Igazad van. De én azért inkább Baconie-re bízom magam, ha nem haragszol.
-Nekem mindegy – vont vállat Chen sértődötten, majd sarkon fordulva elhagyta a szobát.
-Tehát? Mi van azzal a lánnyal? Randiztok? – kérdezte Baek Hyuk érdeklődve, miközben egy divatos felsőt nézegetett, amit a szekrény leghátuljában talált.
-Nem – rázta meg a fejét Chan Yeol szégyenlősen. – Csak úgy találkozunk…
-Tehát nem randiztok…
-Nem.
-Az arcodat elnézve, ha most igazat mondasz, és tényleg nincs köztetek még semmi, akkor lesz – állapította meg bölcsen Baek Hyun. Chan Yeol arcába dobta az előbbi pólót. – Ha vannak ilyen ruháid is, miért nem hordod őket?
-Nem kényelmesek.
-És most képes lennél felvenni ezeket a kedvéért? – vigyorodott el Baek Hyun szórakozottan. – Tényleg tetszhet a csaj!
-Nem, Baconie, én csak… - Chan Yeol dadogva próbált ellenkezni, de nem jutott az eszébe egy értelmes kifogás sem.
-Te csak teljesen beleestél – nevetett fel. Odaadott neki egy kardigánt, és egy farmert, majd megigazgatta a fiú frufruját egy könnyed mozdulattal. – A hajaddal is kezdj majd valamit. Borzasztó ez a göndör csimbók…
Chan Yeol megmerevedve figyelte a távozó Baek Hyun-t. Nem gondolta, hogy ennyire átlátszóan viselkedik. Úgy érezte, mintha valami rossz dolgot tenne, amiért elkezd találkozgatni Soo Young-gal. Mintha ezzel a többieket bántaná vagy megcsalná a rajongóit… Mindig azt mondta nekik, hogy ők a barátnői, erre most másra gondol… Nem tűnt helyes dolognak. Mégsem tudta ez nagyon zavarni. A szívében ott volt egy kis sötét folt, amibe ezek az érzések mind össze voltak sűrítve, de amúgy minden rózsaszín és álomszerű volt. Alig várta már, hogy újra lássa a lányt. Olyan ritkán adatik meg ez a lehetőség nekik. Soo Young elfoglalt volt az After School-os feladataival, ő pedig annyira ebben az időszakban ugyan nem, de máskor neki is sok dolga volt az EXO-val.
Bamba mosollyal az arcán állt fel az ágyáról, és elkezdett öltözködni a Baek Hyun általá kiválasztott ruhákba. Mikor tükörbe nézett, szinte el sem hitte, hogy magát látja. Csak a haja és a vigyora árulkodott még a régi énjéről. Úgy érezte, tetszeni fog Yoo Young-nak is. Végre megismerheti a lány a menő énjét is, amit sajnos nem nagyon tudott még megmutatni neki…




